Találkoztál már MLM-essel, vagy biztosítási ügynökkel? Érezted már azt, hogy valaki erőszakosan tukmálja a termékét, cumóját? Elhiszem. Na ez az a dolog, ami senkinek nem jó. Mindenkinek kellemetlen. Ha régóta olvasod a Minnert, akkor láthatod azt, hogy én szabadúszó vagyok (ebben jobb vagyok, mint Hosszú Katinka), így coworking irodákban, és kávézókban szoktam dolgozni. És itt jön a sztori része (vagyis inkább összefoglalva a tapasztalatom), illetve utána a tanulság. Ha a végén sok lájk összegyűlik, akkor írni fogok bővebben több ilyen találkozóról.

Mindig körül szoktam nézni ezekben a kávézókban, de még a coworking irodákban is, hogy vajon ki mivel foglalkozik. Néha szoktam „cápázni”, vagyis kapcsolatot építeni, csak úgy direktbe oda megyek bárkihez (ezért nézek körbe, kivel lehet érdemes beszélni.) Ne tudjátok, mennyi MLM-est látok így, de messziről kiszúrom a biztosítási ügynököket is már, pl. OVB-seket, MPK-sokat… Semmi bajom velük, annyi, hogy hamar felismerni őket. Néha át-át nézek az asztalokon, látom ahogy kitöltetik a (biztosítós) füzetet, ahogy nagyban próbálják meggyőzni a tárgyalópartnerüket. Látom az emberek testtartásából, hogy bizony ebből nem lesz üzlet. Egyszer majdnem oda is mentem egyhez, hogy „figyelj, ezt nem így kell…., Szerinted mivel győzted meg?”. De nem vagyok bunkó, nem megyek oda senkihez. Na de folytatom a lényeggel.

Még a Minner.hu elején sok emberrel tárgyaltam, akivel csak tudtam, leültem beszélni, mert kellett a kapcsolati tőke (napi 2-3 tárgyalás/találkozó). Így összehozott a sors boldog-boldogtalannal. Mennyi olyan tárgyalásom volt, hogy mindkét fél (ő is, és én is) eladni akart, jajj de jók is voltak az ilyenek. Na szóval a legtöbb ilyennél azt figyeltem meg, hogy az emberek átlalában semmi extrát nem mondtak, amivel meggyőznék a másikat, hanem csak arról beszéltek, hogy „mikor tudsz dönteni?, vásárolsz már?, döntöttél már???”. Mennyi ilyen kínos tárgyaláson voltam én is, ahol már az első mondat után tudtam, hogy ezt bizony én nem akarom, és azért ezt nehéz elmondani a másiknak. Egyébként a rossz tárgyalások ellenére még tanulni is lehet belőlük, illetve én mindig abból indultam ki, hogy a kapcsolat maradjon meg, egyszer jó lesz. Viszont más nem ezt gondolja, hanem azt, hogy kínos találkozások, tárgyalások bonyolódnak a kávézókban.

Ne tukmálj! Senkit sem tudsz azzal meggyőzni, hogy:
Mikor döntesz már? Döntöttél már? Vásárolj!!!
A legtöbb ember igényli, hogy a megbeszélésen, tárgyaláson ne egész végig a termékedről, szolgáltatásodról legyen szó. Értem én, hogy megpróbálsz minél több mindent elmondani, de így nem fogod kialakítani a kapcsolatot, nem lesz  meg a kémia a vásárláshoz. És csak azt érzi, hogy téged csak az eladás érdekel. Ezen túl kell jutnod. Ha nem egy körből lesz meg a vásárlás, akkor kettőből. Beszélgess a tárgyalópartnereddel! Ne tukmálj! Legyen az telefonos beszélgetés, tárgyalás… próbáld meg kérdezgetni bátran a magánéletről, munkájáról, hobbijáról….

Lájkold, ha tetszik a poszt, és akkor is, ha szeretnél olvasni olyan történeteket, ahol kibontom, bővebben írok az ilyen találkozókról!

Fotó: Kathleen Tyler Conklin/Flickr