A fizikai kiskereskedelem két külön küldetése

Dátum

Megosztás

Üzenet: Találkozzunk élőben! Beszéljünk üzletről, AI-ozzunk közösen. 6 Minner esemény lesz november-decemberben. Melyikre jössz el? Kattints ide a részletekért! 

A McKinsey és a bevásárlóközpontok nemzetközi szövetsége, az ICSC 2026 januárjában több mint háromezer amerikai vásárlót kérdezett meg arról, mi viszi be őket egy fizikai boltba, és mit változtat ezen az AI. Az eredményeket a Shopping in the age of AI című riportban tették közzé. Ezekről fogunk picit beszélni, leginkább pár másik cikkünk kontextusában.

A fő állításuk: a fizikai kiskereskedelem két külön küldetésre válik szét. Az egyik a gyors, célzott látogatás, ahol a vevő pontosan tudja, mit akar. A másik a felfedező látogatás, ahol élményért, inspirációért és társaságért megy. Egy bolt a kettőre egyszerre nem tud optimalizálni.

A Minneren már kétszer körbejártuk, mitől lesz vonzó a fizikai jelenlét. A rúzsbárról szóló cikkben a személyre szabott szolgáltatást és a közösségi teret néztük, a retailtainmentről szólóban azt, hogyan kerülhet élmény, játék és közösség a vásárlásba. A kutatás is ezt a vonalat viszi tovább. De hová való az élmény és hová nem?

Megnézzük, mit jelent ma a kényelem, mi viszi be a vevőt böngészni, miért nem keverhető a kettő egy helyen, mit változtat az AI-agent, és kik keresnek közösséget a boltban.

Mit jelent ma a kényelem?

Kezdjük a nyilvánvalóval. Generációtól függetlenül 91–95 százalék mondja, hogy fontos neki, hogy a bolt beleessen a napi útvonalába. Ízi, egyszerű, alapvető.

Az érdekes a második oszlop. Arra a kérdésre, hogy olyan helyet választ-e, ahol a vásárláson kívül mást is el tud intézni (jógaóra, állatorvos, kávé), a Z generáció 65, a millenniálok 64, a boomerek 25 százaléka mondott igent.

Kényelem mint vásárlási szempont, generációnként:

De nézd meg, mi van emögött: a hibrid munka. Az amerikai munkavállalók nagyjából 40 százaléka részben vagy teljesen otthonról dolgozik (az EU-ban ez az arány 22 százalék körül van, Magyarországon 7 százalék), vagyis eltűnt vagy eltűnőben van a reggeli-esti ingázás, amelyre a bolthálózatok és a plázák bérlői összetétele épült. A vevő ma otthon, az edzőterem és az iskola környékén mozog, az iroda körül egyre kevésbé. A kényelem náluk már az egész utat jelenti: kiszámítható készletet, tiszta árat, az online és a bolti rész zökkenőmentes összekapcsolását. Ha ezek közül bármelyik elcsúszik, a gyors pénztár sem ment meg.

Ami miatt bemegyek, pedig nem is kell

A másik oldal a felfedező látogatás: böngészés, barátokkal, élményért. A kutatók szerint ennek a súlya nő, mert ezt online nem lehet lemásolni. Arra a kérdésre, mi dönti el, melyik boltba menjenek ilyenkor, ez jött ki:

Figyelj a lista aljára. A kiterjesztett és virtuális valóság 42 százalékkal az utolsó. Az élen a termék kipróbálása (78) és a szakszerű tanács (76) áll, vagyis egy kézbe vehető tárgy és egy ember, aki ért hozzá. Az immerzív környezet 65 százalékkal a harmadik, az okostechnológia 57-tel csak a hetedik.

Miért nem keverhető a kettő?

A kutatás szerint a kereskedők ott rontják el, hogy minden boltjukban mindkét küldetést egyformán próbálják kiszolgálni, így egyik helyszín sincs semmire optimalizálva. A gyors vevőt lelassítja, a felfedezőt pedig nem nyűgözi le. 

  • A két bolttípus mögött eltérő működés áll. A kényelmi boltban minden döntés a súrlódás csökkentését szolgálja: rövid út a bejárattól a kasszáig, a gyakori termék kéznél, az eladó reaktív, és nem szólít le mindenkit. 
  • A felfedező bolt célja ezzel szemben az, hogy a vevő tovább maradjon: forgó kollekciók, limitált szériák, élő bemutatók, és olyan eladó, aki látja a vevő korábbi vásárlásait, és van mit mesélnie.

A McKinsey két külön képzési modellt is javasol: széles körben bevethető eladót a gyors boltba, szakosodottat a felfedezőbe. Ez jól kiegészíti a rúzsbár-cikkünk zárólistáját is, ahol azt írtuk: „Kombináld a fizikai és digitális világot.” Nyilván helyszínenként érdemes eldönteni, melyik a fő küldetés.

Nade mi van, ha egyetlen boltod van? A kutatók itt az időre mutatnak: ugyanaz a hely szerda 17:15-kor és szombat 14:00-kor nagy eséllyel más vevőt kap, a programot és a beosztást ehhez lehet igazítani. A bevásárlóközpontosoknak(/árkádosoknak/plázásoknak) zónákat javasolnak. Az egyik egy kényelmi zóna közeli parkolással, olyan üzletekkel, ahová gyorsan be lehet ugrani, és ahol az online rendelést is át lehet venni. A felfedezésre épülő üzletek kerüljenek egy másik részre.

Közösséget is keresnek?

A Z generáció 71, a millenniálok 64 százaléka szívesebben vásárol olyan kereskedőnél, amely olyan közösségi teret ad, ahol másokkal találkozhat. A boomereknél ez 30, a csendes generációnál 18 százalék.

Kimondhatjuk, hogy a Z generáció a legdigitálisabb és egyben a legmagányosabb generáció, ezért keresi a boltot harmadik helyként, az otthon és a munkahely mellett. Őket a közös alkotás vonzza: workshopok, órák, események. Egy februári cikkünkben a Lululemon boltjainak jógaóráit hoztuk példának, és ez az adat ugyanezt támasztja alá, egy kiegészítéssel: a közösségi stratégia generációfüggő. A Gen X például inkább az éttermi kínálatot keresi.

Itt ez tervezési kérdés a bolt részéről, kiknek, milyen vevőnek. De minden esetben itt a cél a bent töltött idő, és egy esemény pont ezt adja: okot arra, hogy a vevő eljöjjön, maradjon, és a következő alkalomra is visszajöjjön. A rúzsbár-cikkben írjuk is, hogy a közösségi tér már csak hab a tortán…

És ez nem csak a boltokra igaz, de irodákra, coworkingekre, szolgáltatókra is működik/het. Lásd Minner eseméyek az új helyünkön, szerintem jó reprezentációja a közösségi élménynek, mint meghívónak.

Kisker, nagy AI

A kutatás szerint egyre több szolgáltatás költözik majd be a boltokba, mert ez hozza a forgalmat. Az eladót pedig az AI nem váltja ki, de efektívebbé teheti, ha élőben látja a készletet és a vevő korábbi vásárlásait, így magasabb szintű kiszolgálást tud adni. Persze az ő példájuk az amerikai luxuspiac, de a magyar kiskeresekne viszont pont ebben a legkisebb a hátránya, a hozzáértő eladó és a személyes kapcsolat sok esetben alapvetően már adott. Najó, lehet a hozzáértő eladóval túl kedvesek vagyunk.

S ha már AI, a McKinsey becslése szerint az AI-agentek által intézett vásárlás 2030-ra akár ezermilliárd dollárt mozgathat az amerikai kiskereskedelemben, és a rutinvásárlások jelentős része teljesen önállóan zajlik majd. Múlt heti cikkünkben Rovó Viktorral ugyanezt a webshop oldaláról néztük. Háromféle AI-vásárlást választottunk ott szét: amikor a vevő a chatből átkattint hozzád, amikor a chatben választ és fizet, és amikor egy agent a megbízásából maga adja le a rendelést. A fizikai bolt ennek a láncnak a legvégén áll. A kényelmi vásárlásnál a döntés már otthon megszületik, és az agent abból dolgozik, amit online lát rólad. Mindenképp ajánlom olvasásra.

Ezen a vonalon tovább!

Forrás:
McKinsey

Fotó:
Flow

Kertvéllesy András
Kertvéllesy András
Négy ország felsőoktatási intézményeiben, három nyelven tanultam írni és olvasni. Hiszem, hogy a világ megismerésére az egyik legjobb módszer a színháztörténet és az önreflexió. Analitikus típus vagyok: szeretek többet gondolkozni, mint amennyi időbe kerül azt elmondani – remélem, hogy a Minneren, pont emiatt kerültök majd előnybe.