Nemrég a Minneren bemutattuk, hogyan lett a Visa a modern kártyahasználat szimbóluma, és emellé azt is érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy az utóbbi években milyen új vetélytárs szállt be a versenybe. Pl. a buy-now-pay-later szolgáltatások, mint a Klarna, Afterpay vagy Affirm. A fiatalabb generációk egyre szívesebben használják ezeket a konstrukciókat a klasszikus hitelkártyák helyett. De vajon megéri?
Hiszen már látni magunk előtt, megveszed a Sziget bérletet részletre, mert egyszerűbb úgy. Aztán a helyszínen 3 500 Ft egy lángos, 2 400 egy sör – ezekből lecsúszik napi 2-3. És a hajnali gyrosokat még nem is számoltuk! Ma még csak egy fesztiválmenü. Holnap már az egész hónapod részletekben él tovább!
És nem viccelek: Amerikában már nemcsak koncertjegyeket, hanem kaját is részletre vesznek. A Klarna partnerséget kötött a DoorDash-sel, így a házhoz rendelt burger is mehet hitelbe. A Coachella fesztivál látogatóinak fele (!) részletre vette meg a jegyet…
Rövid távú megkönnyebbülés, hosszú távú baj
A Klarna legfrissebb adatai szerint 2025 első negyedévében 136 millió dolláros veszteséget kellett leírniuk bedőlt hitelek miatt. Ez 17%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Persze a cég szerint ez csak azzal magyarázható, hogy több hitelt nyúfjtottak – de ha a hányadosokat nézzük, ott is van romlás: 0,51%-ról 0,54%-ra nőtt a nem teljesített hitelek aránya.
#kutatás A LendingTree jelentése szerint 10 Buy-Now-Pay-Later használóból (“vásárolj most fizess később”) 4 késett legalább egy részlettel az elmúlt évben. A Bankrate szerint pedig minden negyedik felhasználó épp azért választotta ezt a konstrukciót, mert nem kapott volna hagyományos hitelkártyát. Mindez egybeesik a Federal Reserve tavalyi megállapításával: a BNPL gyakrabban használt a pénzügyileg sérülékenyebb fogyasztók körében…
Gondolj csak bele, hova vezet ez az egész: ma még csak egy Meki menü, holnap egy gyros hajnalban, aztán jön a hónap eleje, és már nemcsak a rezsidet fizeted ki, hanem a teljes múlt havi kajálásod árát is. Ha tudod egyáltalán. Ez a BNPL egyik nagy csapdája: nem érzed, hogy költesz, csak akkor, amikor már nincs miből – és mint látszik, amúgysincs miből.
Klarna vs. Visa: két világ
Erről beszéltünk a Visa-s cikkünkben, de a Visa már 1958 óta dolgozik azon, hogy a kockázatot szétterítse: a bank, a kereskedő és a vásárló együtt viszi a rendszert – de semmiképp sem a Visa viseli a kockázatot. A hitelkártya-modell tanult a hibáiból – 1958-as indulásukkor bebuktak, 20 millió dollárt nem fizettek vissza, ezután soha többet nem vállaltak kockázatot a hitelekre, átterelték azt a bankokra – hálózatként szabályozott, szofisztikált rendszerré fejlődtek.
A Klarna? Még csak most tanulja, hogy mit jelent, ha túl sok laza hitelt oszt szét. A növekedés gyors – de a kockázatot magukra húzzák, egy olyan világban, ahol úgy látszik az emberek már az ételre is hitelt vesznek fel.
Ezeket a Buy-Now-Pay-Later konstrukciókat gyakran 0% kamat, „puha” hitelvizsgálat és azonnali használat jellemzi. Ezzel szemben a hitelkártyák klasszikusan szigorúbb feltételekhez kötöttek. Ezért is volt sokak számára vonzóbb a Klarna-féle konstrukció. Csakhogy a készpénzes költekezés illúzijója miatt a felhasználók hajlamosak többet költeni, mint amennyit valóban megengedhetnének maguknak.
Csakhogy mindenki tisztában legyen vele, ezen BNPL-alapú vásárlások lényege, hogy a vásárló gyakran 4 részletben, kamatmentesen fizet, minimális vagy semmilyen előzetes hitelbírálat nélkül. De közben minden vásárlás lényegében új hitel. És hogy mennyire terjed? A hat legnagyobb BNPL-szolgáltató összesen 277 millió hitelt adott ki 2022-ben, közel 34 milliárd dollár értékben – ami kb. 1%-a az összes amerikai hitelkártya-költésnek.
A Visa sikerének kulcsa pont az volt, hogy idővel megtanulta kezelni a hitelkockázatokat. Kiegyensúlyozta a szereplők felelősségét, és ma már a világ egyik legstabilabb pénzügyi ökoszisztémájának hálózatát adja. A BNPL-cégek még most járják be ezt az utat – gyorsabban, de több bukkanóval.
#Tudtad? A hazai piacon a PastPay nyújt olyan BNPL szolgáltatást, ami a B2B piacra épül, vagyis vállalkozások tudják részletekbe fizetni kiadásaikat. Ez azért lehet jobb piac a Klarnával szemben, mert a célcsoport bár szűk, de ők termelő cégek, kisebb a kockázat, és volumenben is nagyobb egy-egy tranzakció. Erről itt írtunk bővebben: Vásárolj Most Fizess Később szolgáltatás B2B webshopok részére.
Leépülő védelem
Az USA-ban a Biden-kormány még próbált szabályozni, a BNPL-t a hitelkártyákkal egy szintre hozva jogilag: transzparencia, visszatérítés, panaszkezelés, automatikus díjazások tiltása. A Trump-adminisztráció viszont most úgy döntött: nem. Nem fognak érvényt szerezni ezeknek a szabályozásoknak. Az indok: inkább a „keményen dolgozó amerikaiak” támogatására fordítják a forrásokat.
Csakhogy ezzel a BigTech és a fintech cégek újra szabályozatlanabb pályán mozoghatnak. A fogyasztóvédelmi kockázatok viszont nem csökkennek – épp ellenkezőleg.
Persze: a BNPL lehet kényelmes. Lehet trendi. Lehet, hogy segít gyorsabban dönteni a checkoutnál. De nem biztos, hogy hosszú távon is kiszámítható. Ahogy egy régi Visa-szlogen is mondta:
Everywhere you want to be
Csakhogy a Klarna lehet, hogy oda is elvisz, ahova nem akartak menni az emberek – egyre mélyebb adósságokba!
Olvasnál még a témában?
- Világmárkák Cégtörténete #1: a VISA sztorija
- Elindult Magyarországon a Klarna kamatmentes Fizetés 3 részletben szolgáltatással
- Vásárolj most fizess később Magyarországon is – Újabb csődhullám
- Új bevételi forrás a webshopoknak. Sokan lemaradnak róla
Forrás:
Inc.com, Entrepreuner, Minner
Fotó:
CanvaGPT
