A globalizáció visszaszorulásával és a kínai-nyugati rivalizálás erősödésével a kínai vállalatok új utakat keresnek, hogy bejussanak a nyugati piacokra. Egyre gyakrabban használnak harmadik országokat hídfőállásként, és most Kína egy ügyes húzással próbálja kicselezni ellenfelét. A titkos fegyver? Olyan országok, mint Magyarország.
De mi is történik valójában? A kínai cégek rájöttek, hogy ha közvetlenül Kínából próbálnak betörni az európai vagy amerikai piacra, falakba ütköznek. Vámok, tiltások, gyanakvó pillantások fogadják őket. A megoldás? Áttelepülni olyan országokba, amelyek jóban vannak mindenkivel. Ez a stratégia lehetővé teszi számukra, hogy megkerüljék a védővámokat és egyéb korlátozásokat, amelyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetett be a kínai termékekkel szemben.
Az európai nagy fal
A Rhodium Group kutatóintézet adatai szerint hatalmas kínai pénzek áramlanak olyan országokba, mint Szingapúr, Vietnám, Írország, Magyarország és Mexikó – ezek az országok vonzóak, mert viszonylag semleges pozíciót foglalnak el a kínai-nyugati szembenállásban, és gyakran tagjai nagy szabadkereskedelmi övezeteknek. És itt jön képbe hazánk, hiszen hozzáférést biztosítunk az 500 millió fogyasztót számláló egységes piachoz. A berlini Merics szerint 2023-ban Magyarország fogadta az összes kínai közvetlen tőkebefektetés 44%-át Európában! Többet kaptunk, mint Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együttvéve. Hihetetlen, nem?
De miért pont mi? Egyszerű:
- EU-tagok vagyunk, így ha egy kínai cég itt ver tanyát, szabadon kereskedhet 500 millió európai fogyasztóval.
- Orbán Viktor kifejezetten baráti viszonyt ápol Kínával. Xi Jinping kínai elnök nemrég a tokaji borhoz hasonlította a magyar-kínai kapcsolatokat – érett és gazdag, ugyebár. Orbán Viktor pedig, Kínát „fontos stabilizáló erőnek” nevezte a világban…
- A „kínai” címkét ledobva, kevésbé gyanús a termék a nyugati vásárlóknak.
Ez a helyzet persze nem mindenkinek tetszik. Az USA és több EU-s ország gyanakodva figyeli Kína „beszivárgását”. Ja-Ian Chong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem docense figyelmeztet: ha túl sok kínai cég használja ki egy ország kedvező helyzetét, az „negatív spekulációkhoz és politikai kockázatokhoz vezethet”.
És mi ebben a jó nekünk, magyaroknak? Rövid távon jönnek a befektetések, munkahelyek (bár kérdés, hogy munkahelyek kiknek: a magyaroknak vagy külföldi vendégmunkásoknak?). De hosszú távon? Ki tudja. Lehet, hogy nyugati partnereink majd ferde szemmel néznek ránk a túl szoros kínai kapcsolatok miatt.
Egy biztos: Magyarország most egy izgalmas nemzetközi játszma kulcsszereplője lett. A kérdés az, hogy ügyesen lavírozunk-e a nagyhatalmak között, vagy esetleg valamelyik fél mattot ad nekünk. A tét nem kicsi: gazdasági fellendülés vagy esetleg politikai elszigetelődés. Rajtunk múlik, hogyan játsszuk ki a lapjainkat.
Az északi kapu
Említettem korábban, hogy Írország is jelentős szerepet játszik Kína európai stratégiájában. Leo Varadkar, Írország korábbi miniszterelnöke nemrég büszkén jelentette be, hogy a Kínával folytatott kétoldalú kereskedelem az elmúlt öt évben megháromszorozódott.
Az IDA, Írország befektetés ösztönző ügynöksége szerint jelenleg körülbelül 40 kínai vállalat működik az országban, összesen 5100 embert foglalkoztatva. Ezek között olyan tech óriások is megtalálhatók, mint a ByteDance, a TikTok anyavállalata. A TikTok Dublinban építette fel első európai adatközpontját, és egy második is előrehaladott tárgyalási fázisban van, ami jól mutatja Írország stratégiai fontosságát. Bár a TikTok hangsúlyozza, hogy nemzetközi központja Szingapúrban van, és Európában az ír és brit törvényeknek felel meg, a cég továbbra is szorosan kötődik kínai gyökereihez. A ByteDance ugyanis, bár 60%-ban globális intézményi befektetők tulajdonában áll, továbbra is Pekingben székel.
Más jelentős kínai befektetők Írországban a WuXi Biologics gyógyszeripari cég, a Huawei telekommunikációs óriás, és a Bank of China. Ez a sokszínű befektetői paletta egyértelműen jelzi, hogy Írország hogyan vált Kína egyik fő európai kapujává, kihasználva az EU-tagságból és az angol nyelvű környezetből adódó előnyöket.
A kínai vállalatok harmadik országokon keresztüli piacra jutási stratégiája várhatóan folytatódni fog, amíg a geopolitikai feszültségek fennállnak. És itt nem csak Magyarországnak kell óvatosan egyensúlyoznia a gazdasági haszon és a politikai kockázatok között ebben az új világrendben, hanem más EU-tagállamoknak is.
A téma további forrás elemzését és a helyzet teljes kontextusát a Financial Times cikkében tudjátok elolvasni.
