„Még aki hülye, az is pénzt tudott csinálni a használt ruhákból a rendszerváltás idején” – mondta Háda György a Háda alapítója. Nos ők akkor alapozták meg a több mint 20 éves vállalkozás jövőjét, míg mások felélték a profitot, ők befektettek, építkeztek. Kíváncsi voltam, hogy miért is van ebben a használt ruhában ennyi pénz, honnan jön a ruha, miért másabb a Háda, mint egy másik hasonló vállalkozás. A sikeres cégek rovatunkban több hasonló cég izgalmas történetét ismerheted meg, és közben üzleti potenciáljukat is vizsgáljuk.
Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt, Apple Podcast-ban itt.
Sikeres cégek: A Háda üzleti sztorija
Úgy érnek el sikereket, hogy több mint 10 éve nem tudtak árat emelni! A Háda használtruha birodalom üzleti sztoriját hallhatod most a Sikeres cégek rovatunkban.
Ahogy több sikeres cégnél is megfigyelhettük a története a rendszerváltás után kezdődött. Háda György munkája során összetalálkozott egy használtruha-kereskedővel, aki rávette, hogy vegyen meg egy fél kamionnyi ruhát. A műszaki végzettségű György igent mondott és 1995-ben a családból többen is csatlakoztak hozzá. Béreltek egy raktárat, vettek mérleget, és belevágtak nagyban csinálni. Kezdetben kultúrházakban, kisebb településekre vitték a ruhákat, akkor még Hollandiából szerezték, majd később váltottak az angol ruhákra.
Ebben az időszakban a használt-ruha piac szűz terület volt itthon, ahogy az alapító mondja: „Aki hülye volt hozzá, az is meg tudott gazdagodni”. Az első öt év az anyagi megerősödésről szólt. Ahogy szokták mondani, ha megvan az egzisztencia, na után jöhet a cég még nagyobb növekedése.
A vidéki falvakat felváltották a nagyobb városok, de még nem Budapest. Például Győr, Tatabánya és sorra csatlakoztak be az újabb városok. Sok pénzt költöttek marketingre, és úgy érezték Budapest túl nagy falat, hogy versenyezni tudjanak az ottani piaci szereplőkkel.
Honnan a ruha? Miért dobnak ki ennyi ruhát az angolok. Háda György szerint azért, mert sokkal kisebbek a házak, lakások és ők nem ilyen gyűjtögetők, mint a magyarok. Továbbá ott nem 20%-os szezonközi akciók vannak, hanem sok esetben 70%, és így cserélődik a ruhatár. Az angoloknál szokás, hogy valamelyik segélyszervezet konténerébe rakják a használt ruhákat, ők persze nem ruhakereskedők így eladják az így begyűjtött ruhaneműt. A szervezet pénzhez jut, a kereskedő pedig visszaviszi a ruhákat a piacra.
Ma a Háda főleg az Egyesült Királyságból vásárol fel használt ruhát. Egyik kulcsmomentum, hogy már kiküld munkatársakat, hogy ott válogassák át a ruhákat, és csak a ruhák krémje jön már ide.
A second hand piacon nincs ellenfelük Magyarországon, ha a fizikai bolti kínálatot nézzük. Természetesen a Zara, Mango, H&M és a többi fast fashionnel versenyezniük kell, és a Vinted is beletenyerelt a piacukba, hát még a Shein.
2005-ben kezdtek el terjeszkedni Budapesten is, bár akkor még a válság előtt voltunk, bérleti díjak az egekben, sikerült egy-két helyet találni, ami fontos mérföldkő volt a cég életében. Később a plázákban való terjeszkedés hozott újabb ugrást. Vidéken szinte minden plázában ott vannak, Budapesten inkább a B kategóriásokban (Lurdy, Köki, Corvin pláza). A nagyobb plázák djíai magasabbak is, nem is biztos, hogy megérné, plusz a plázák sem engedik mindig be őket.
Na, de nem csak fenékig tejfel az élet a Hádánál, mert anno például a válságokat ők is mindig megérezték, ilyenkor az ő területükön a verseny is nagyobb, nagykerekkel is nehéz bánni. És ami a legnehezebb, hogy nem tudnak árat emelni. 2009-ben három évig azért küzdött a cég (alapító szerint dolgoztak háromszor annyit), hogy fennmaradjon.
Évente 5000 tonna ruha fordul meg a Háda üzletekben. De hogyan? Teheted fel a kérdést. Akkor az az üzleti modell, hogy a bezsákolt árut megveszik, bála bontás aztán eladják? Nem. A cég már az elejétől egy kis településről működteti ezt a részét a vállalatnak, Tiszakanyárra érkezik a „friss” áru, ezt ott átválogatják, árazzák, ha kell kimossák.
Az eladatlan ruhákat Afrikába adják tovább. A cég most 20 plázában tart fenn boltot, ezekkel együtt 84 üzletük van
A számok, árbevétel, nyereség
MI a cég esszenciája? Mitől olyan jó?
- Interjúkból is látszik, hogy Háda György végig tesztelte a piacot. Tapasztalata alapján például a svájci ruhák általában vastagok, olaszok alacsonyak, a franciák lehordják a ruháikat.
- Havonta cserélik az üzletekbe kikerült ruhákat. Megpróbálták azt is, hogy az eladatlan ruhákat hagyták tovább is, de nem működött. Szóval arra koncentrálnak, hogy olyan ruhák kerüljenek be, amit 30 nap alatt el tudnak adni. Ebben segítségre van az, hogy árgus szemmel nézik mi fogy, mi nem fogy. És ezt az információt az előbb említett válogatókhoz is eljuttatják.
- Válogatás. Kint magyar lányok válogatják a ruhákat az importőröknál. Hetente 600.000 kg fertőtlenített ruhából válogatnak ki 50.000 kilogrammot, majd itthon még két válogatáson átesnek a ruhák.
További sikeres cégek sztorija itt
- Az összeset összegyűjtve itt is megtalálod: Sikeres vállalkozások listája. Olyanok, amelyeket akár te is csinálhatnál
- Néhányat még itt belinkelek:
- Unix Autó: Óbudai panellakás kisszobájából milliárdos nagyvállalat – Sikeres cégek 5. rész
- Lipóti Pékség: Hogyan tudnak eladni heti 1,5 millió darab nosztalgia kiflit? – Sikeres cégek 4. rész
- A Family Frost nemhogy létezik, bármelyikünk elfogadná az éves nyereségét. Sikeres cégek 1. rész
Forrás: https://wmn.hu/wmn-life/48305-hada-gyorgy—a-hasznalt-ruhak-papaja-
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sikersztorik/hada-gyorgy-a-kereskedest-kivaloan-megtanultuk