Napjainkban több technológiai forradalom zajlik párhuzamosan. Egyre több termékben és szolgáltatásban fog megjelenni a mesterséges intelligencia, a digitalizáció hatására új üzleti modellek és bevételi források jelennek meg, IoT eszközök felhő béli szolgáltatásokkal karöltve személyre szabott felhasználói élményt tesznek lehetővé, Big Data alapú elemzések segítik az üzleti döntések meghozatalát, Industry 4.0 az automatizált gyártásban elérhetővé teszi a még olcsóbb, folyamatos és egyedi tömegtermelést.

A cikket vendégszerző írta. Földesi Árpád, PMO, agile coach, Budapesti Metropolitan Egyetem, Transformative Agile Leadership képzés alkotója

Ezek a technológiai változások mára már minden iparágat érintenek, az oktatástól kezdve az autóipar, gyártás, egészségügy, kereskedelem, közlekedés és energetikai területeken át.

Ezek a hatások rákényszerítik a vezetőket és cégeket is a változásra. A változás nem újdonság, a tempó az, ami az elmúlt 15 év során felgyorsult. A változások hatására új társadalmi, vevői elvárások keletkeznek, amelyekre választ kell adni, hogy a piacon is versenyben maradjunk.

Ilyen új társadalmi elvárás pl. az adataink védelme, amelyet a GDPR törvény szabályoz. Már nem elég, hogy pl. ingyenes email szolgáltatást kapjunk az adatainkért. Elvárjuk, hogy a szolgáltatások és termékek rendelkezzenek olyan funkciókkal, amelyek megfelelnek a vevői, felhasználói, és a társadalmi elvárásainknak.

A folyamatosan és gyorsan változó kihívásokra nem feltétlenül a “nagy halak” adják a nyertes válaszokat, hanem azok, akik jól tudnak alkalmazkodni. Hány 200 éves cég van a világon (a sörgyárakon kívül)?

Egy cég sikeressége, fenntartható működése nagyban függ attól, hogy milyen és mennyi innovációt tud a vezető megvalósítani. Fel kell ismerni a szükséges innováció típusát, mértékét és ahhoz kell adaptálni a működési módot. A megfelelő eszköz ismerete és alkalmazása a jövő vezetői képességek fontos eleme lesz.

A vezető felelőssége, és sikerének egyik kulcsa, hogy azokat a munkaszervezési elveket, projekt menedzsment gyakorlatokat vezesse be, valamint képviselje azokat az értékek, amelyek számára és a cég számára a releváns kihívásokra a megfelelő választ tudja adni.

A munkaszervezésre két fő megközelítés jellemző, a klasszikus projekt menedzsment eszközei és az agilis családba tartozó módszerek alkalmazása, mint a Scrum, Kanban, SAFe vagy LeSS.

Klasszikus , vízesés jellegű módszert használhatunk – ahol alapos tervezés előzi meg a megvalósítást – olyan projekt munkaszervezésére, ahol ismert technológiával, egyszerű vagy közepesen komplex feladatot kell megoldani, és alacsony kockázat és kevés változás jellemzi a feladatot. Például előre gyártott, könnyűszerkezetes sorházak építésénél sablon-szerűen alkalmazható egy klasszikus projekt terv az építkezések során.

A gyártásból ismert módszer a Kanban, amit egy meglévő termék továbbfejlesztésére tudunk alkalmazni, ahol jól ismert a feladatok jellegzetessége, jól becsülhető a munka és világos az értékteremtés folyamata. A módszert sikeresen lehet alkalmazni a cég belső folyamatainak fejlesztése során is pl. HR, marketing, sales pipeline tevékenységekre.

A Scrum projekt menedzsment keret-rendszert a komplex és/vagy sok bizonytalansággal, ismeretlennel és ezért sok kockázatot magában rejtő projektben lehet hatékony. Ahol sok az ismeretlen és változó igény, mint például egy új termék fejlesztésénél, ott a legtöbb iparágban már a Scrum módszert alkalmazzák. Például új orvostechnikai radiológiai szoftver kifejlesztésére, innovatív 3D kamera szoftverének kidolgozására, telekommunikációs rádióhálózat-felügyeleti rendszer fejlesztésére, önvezető autó szoftverének kutatására.

Nagyvállalati környezetben, ahol sok csapat dolgozik egyszerre több termék fejlesztésén ott érdemes a Scrum és Kanban módszereket rendszerbe foglaló SAFe vagy akár a LeSS keretrendszert használni.

Nincs olyan módszer, ami mindenre választ adna, ezért a sikeres vezetőnek ismernie és ötvöznie kell az adott kihívásra, feladatra és környezetre leginkább megfelelő szervezési módszereket. Figyelembe kell vennie az érintett szervezetek érettségét, azaz felkészültségét az adott módszer bevezetésére, elkötelezettségét, értékeit, gondolkodásmódját is. Ezek megfelelő mérlegelése után érdemes üzleti döntést hozni arról, hogy melyik módszert, milyen lépésekben és visszacsatolásokkal fogjuk bevezetni.

Kapcsolódó cikkek: 

Fotó: İrfan Simsar / Unsplash