Az Apple, Google olyan sorsra juthat, mint Rockefeller olajcége? Feldarabolják őket?

A monopóliumot nem szereti sem a gazdaság, sem a fogyasztói oldal, hiszen egyikre sincs kedvező hatással: ha nincs verseny a szegmensben, a monopol helyzetben lévő vállalat azt csinál, amit csak akar; olyan minőséget nyújt olyan áron, amihez kedve van. A tökéletes piaci verseny megteremtéséhez és megtartásához törvényekre van szükség, és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa most igen nagy döntés előtt áll. „Véres” időszaknak nézünk elébe?

Az utóbbi két évtizedben több – leginkább IT szektorban tevékenykedő – nagyvállalat kezdett monopol irányba elmozdulni, az egészséges piaci versenyt fokozatosan kiiktatni. Mivel ezen nagyvállalatok hatalmas tőkével és befolyással bírnak, többféleképpen kivégezhetik a piacon megjelenő, új és régi piaci szereplőket, azaz a konkurenciát: pénzzel és jogi perekkel.

Például:

  • Dollármilliókért sőt milliárdokért felvásárolják a konkurens cégeket és egész egyszerűen beolvasztják őket, akár úgy, mintha sosem léteztek volna; vagy
  • Olyan nagymértékű fejlesztéseket hajtanak végre, amivel egyértelmű piacvezetők lesznek, a kisebb vállalatok nem tudják tartani a lépést, csődöt jelentenek; vagy
  • A különböző jogvédett (szellemi) termékek „eltulajdonítása” miatt a legjobb, legnevesebb ügyvédekkel pereskedésbe kezdenek és jogilag ellehetetlenítik a versenytársakat.

Mondhatni, hogy a Facebook, Google és Apple is ezt csinálja évek óta, azonban egyeduralmuk hamarosan véget érhet. Ugyanis, ha az amerikai törvényhozáson átmegy az új antitröszttörvény (másnéven monopol-ellenes törvény) a fent említett vállalatok nem maradhatnak egy darabban, a mostani formában.

Frissítés: Joe Biden amerikai elnök 2021. július 9-én hivatalosan is hadat üzent a big tech cégeknek: egy 72 pontból álló rendeletet írt alá, melynek célja a minél egészségesebb piaci verseny megtartása, a monopol-helyzetben lévő óriásvállalatok ellen való szigorúbb fellépés. Egy ideig még nem várható ugyan feldarabolás, de Biden továbbra is azon fog munkálkodni, hogy a jelenlegi formájukban ne működhessenek tovább a túl nagy versenyelőnnyel rendelkező óriáscégek, beleértve a big tech vállalatokat.

Nem ez lenne az első antitröszt az USA-ban – Standard Oil esete

Tudtad, hogy a ma ismert ExxonMobil, BP, Chevron olajcégek korábban a hatalmas Standard Oil vállalat részei voltak? A John D. Rockefeller és társai által alapított Standard Oil 1880-ra már az amerikai olajpiac 90%-át uralta. És mit akar az, akinek nagy hatalma van? Még több hatalmat. A versenyellenes tevékenységeik miatt 1911-ben 34 különálló cégre tépték szét a nagyvállalatot, ezek közül ma is piacvezető szerepet tölt be jónéhány. Ez volt az első alkalom, hogy az antitröszt törvény egy ilyen óriáscéget darabokra szedett szét, és nem kizárt, hogy hamarosan érkezik a második felvonás, csak ezúttal nem az olajpiacon, hanem az IT szektorban.

Kép forrása: visualcapitalist.com

Google YouTube nélkül? iPhone iOS nélkül?

El tudjuk képzelni úgy a Google-t, hogy egy zenével, tutorial-lal, termékkicsomagolással kapcsolatos keresésnél nem jelenik meg egyáltalán YouTube-videó a találatok között? Vagy hogy iPhone-on nem az iOS, az Apple saját operációs rendszere fut? Tavaly decemberben már felröppent a hír, hogy több tech-óriásra mérhet nagy csapást az új törvény, most pedig komoly vizsgálatokat folytatnak az USA-ban, és nagy esély van arra, hogy a „birodalmaknak” valamilyen módon meg kell válniuk pár almárkájuktól, úgy, mint a

  • Facebook kényszeresen megválhat az Instagramtól, WhatsApptól,
  • a Google a YouTube-tól,
  • az Apple pedig lehet búcsút inthet az Apple Music-nak, sőt, arra is van esély, hogy a telefongyártás folyamatát is külön vállalatként kell üzemeltetnie a jövőben, valamint nem értékesítheti a telefonjait saját operációs rendszerével.

Itt álljunk meg egy pillanatra!

Mi a baj azzal, ha az iPhone az Apple Music-ot javasolja streamingre? Vagy ha a Google olyan oldalakra tereli inkább a forgalmat, amihez neki is köze van? Miért ne tehetné meg? Normál helyzetben egy vállalat a saját birtokában lévő felületen azt csinál, amit akar, de mivel ezek a cégek évek óta uralják a piacot, valamint a leglátogatottabb felületekkel, szoftverekkel rendelkeznek, a kisebb versenytársaknak esélyük sincs érvényesülni mellettük.

Például, egy új iPhone vásárlásakor az iOS folyamatosan azt pusholja, hogy fizess elő az Apple Music-ra, és biztos vagyok benne, hogy ennek hatására sokan váltottak Spotify-ról. Vagy példaként hozhatom még az Android telefonokon gyárilag előretelepített Google szoftvereket. Még szép, hogy csúcsra járatják a márkát és kiaknáznak minden lehetőséget, a cég érdeke is azt diktálja.

Ezáltal természetes, hogy mindegyik óriás kifogásolja, ellenzi a törvényjavaslatot, valamint nagy erőkkel küzd a feldarabolás ellen. Többen azzal érvelnek – részben jogosan -, hogy a feldarabolás a termékük / szolgáltatásuk minőségének drasztikus csökkenését eredményezné, hiszen bizonyos, cégen belüli almárkák a vállalkozás sikerességét, piaci előnyét befolyásolják.

Mi történik a különvált márkákkal? Széna vagy szalma?

2002-ben, amikor az eBay 100%-ban felvásárolta a pénzügyi tranzakciókkal foglalkozó PayPalt, teljesen egybeolvasztották azt a márkával, még a tőzsdéről is kivezették. 2015 óta azonban ismét teljesen különálló brandként üzemelnek, mert rájöttek, hogy így sokkal gyorsabban, sokkal nagyobbat tudnak növekedni. De a Microsoft a LinkedIn felvásárlása után nem is olvasztotta egybe a két márkát, hanem meghagyta külön-külön, ezáltal az erőforrásokat is jobban tudja kezelni.

Ez a fajta különválás nem (feltétlenül) eredményez bukást vagy nagymértékű forgalomcsökkenést, ahogy a Standard Oil esete is mutatja. Sőt, a márka szétbontása új sikereket, jobb eredményeket hozhat a versenyképes piac mellett. Ha a különvált almárkákat ügyesen menedzselik – továbbá a pénz sem jelent problémát – nem csak, hogy szinten tarthatják a márkát, de magasabb bevételt, nagyobb márkaismertséget érhetnek el.

Olajipar, IT… mi lesz a következő?

Minden szektornak megvannak a maga urai, a kérdés csak az, hogy a piacon mekkorát harapnak a tortából. Ismered az AirBnB sztoriját? Tudtad, hogy 24 hozzá hasonló vállalkozást vásárolt fel csak azért, hogy lecsökkentse a piaci versenyzők számát? Azért nem tudott teljesen monopol helyzetbe kerülni, mert rajta kívül olyan erős márkák vannak még piacon, mint a Booking.com vagy a Trivago.

Bevett szokás még a startupoknál is, hogy a növekedési fázisban a befektetőktől kapott pénzt – részben befektetői nyomásra – felvásárlásokra költik, hogy a lehetséges konkurenciát kiiktassák.

Több óriásvállalat – főleg az FMCG (gyorsan mozgó háztartási cikkek) szektorban – pedig a felvásárlások mellett a saját “konkurenciáját” építette / építi ki, bár azt fontos megjegyezni, hogy a különböző márkákkal sokszor más csoportokra is céloznak.

Ezt is mondhatnánk versenyellenes viselkedésnek, de mivel több nagyvállalat van még mellettük a piacon, nem alakul ki monopólium. Persze a kisebb márkáknak így is kihívást jelent küzdeni ellenük-mellettük, akik gyakran kapnak “ellenállhatatlan ajánlatot” vagy valamilyen pert a nyakukba, ahogy azt már fent is említettem.

Kép forrása: seekingalpha.com

Hazai példa

Biztosan emlékszel, hogy nagyjából 5-6 éve milyen ádáz küzdelem folyt az apróhirdetéses oldalak között. Több milliárd forintot költöttek el ezek a cégek online-offline kampányokra, ahonnan végül a Jófogás került ki győztesként. A portál azóta milliárdos forgalmat generál évente, és ha nem is mondható monopolnak a Facebook Marketplace és társai mellett, a legnagyobb piaci részesedéssel a Jófogás rendelkezik.

Olvasnál még a nagyokról?

Nem is gondolnád, hogy mennyi márka tartozik a Louis Vuitton márka alá

Az Amazon megjelenésének hatása az európai e-kereskedelemre, gyártókra. Amazon Magyarországon?

Az IKEA tesztel! A/B teszteli az új üzleti modelljét, ötleteit. A szemünk láttára alakul…

Üzleti esettanulmány


Így indít be a Minner egy piactér vállalkozást. Egy ajándék, hobbi, lakberendezés termékekkel kapcsolatos termékajánló oldal indul a videósorozattal párhuzamosan (illetve podcast-ra is feltöltjük az anyagot). Ez egy több mint 8 részes sorozat lesz, és napra lebontva mutatjuk be a piacterünk indulását, kezdeti lépéseit, számait, statisztikáit. Az oldal már éles, te is követni tudod a videón kívül is majd.

Nézd meg az első videót, kukkantsd meg a piacterünket! Kattints ide!

Gyimesi Károly
Kommunikáció és médiatudomány szakon végeztem, jelenleg marketing mesterdiplomámat szerzem angol nyelven. A Minnernél hamar be lettem dobva a mélyvízbe: számos üzleti konzultáción segítettem Milánnak, több százezer forint értékben indítottam el marketingkampányokat, ezekhez sok segítséget nyújtottak a MinnerAkadémia képzései is. Jelenleg a tartalomkészítés a fő feladatom. Részt veszek a Minner víziójában, azaz munkámmal segítem, hogy a vállalkozók, cégek még sikeresebbek legyenek.

Instant posztok

MinnerInstant

Szinte minden évben végigfutnak a közösségi médiában azok a képek, amelyeken – leginkább FMCG, gyorsétterem vagy közösségi média – márkák logói szerepelnek, na de nem az eredeti formájukban, hanem újragondolt, őszinte verzióban. A svéd származású grafikus dizájner, Viktor Hertz művei közül mutatunk párat:

Forrás: inspirationfeed.com

MinnerInstant

A vállalati filozófia kulcsfontosságú, ezzel definiálod, ki és mi vagy, milyen értéket adsz a cégedet körülvevő embereknek. Ennek alapján dolgozol és fejlődsz, de még a munkatársakat is ezzel motiválod, ösztönzöd. Amennyiben még nem rendelkezel misszióval és vízióval, szánj időt ezek megállapítására.

Misszió (küldetés): Amiért létezel, amiben hiszel. A vállalatod létjogosultsága, némi érzelmi töltéssel megtámogatva. Nem hosszabb, mint egy-két mondat, és ha arról lenne szó, a munkatársak szívesen hordanák azt a pólót, amire ez a szöveg van rányomtatva, tehát azonosulnak az eszmével.

Vízió (jövőkép): amit a vállalattal szeretnél elérni a jövőben. Erre törekszel, ez lebeg a szemed előtt és ez motivál téged, valamint a munkavállalókat minden egyes nap. Ne világmegváltó gondolatra, vagy irreális elvárásokra gondolj, hanem tudasd a követőiddel, mik a céljaid, és milyen eszközökkel, milyen lépésekben kívánod ezt elérni.

Ha sikerült pontosan megfogalmaznod a missziód és víziód, fel is használhatod ezeket a vállalati kommunikációdban.

A Minner missziójáról, víziójáról itt olvashatsz: Milán, mi a célod a Minnerrel? Mi a víziód?

MinnerInstant

A Telekom meghallgatta a fiatal célcsoportja (20-29 éves fogyasztói) véleményét: különböző platformokon szavazást indított, és arra volt kíváncsi, ki minek örülne egy személyre szabott díjcsomag esetén. A visszajelzések alapján létrehozta a “Kraft” elnevezésű csomagját, amely tulajdonképpen a “Mobil XS” és a “Net 15 GB” ötvözése, tehát nem is volt szükség nagyobb volumenű termékfejlesztésre.

A piackutatás mindig segít abban, hogy javíts, fejlessz a termékeden / szolgáltatásodon, de ha jobban bevonod a célcsoportodat a termékfejlesztésbe, létrehozhatod a Jolly Joker ajánlatodat, hiszen a vásárlók konkrét igényeire / problémáira kínálod az általuk ismert és legjobbnak vélt megoldást.

A LEGO is kíváncsi az ötletekre, és közben aktivizálja a közösségét: A LEGO megkérdezi fogyasztóit, milyen terméket dobjon piacra

Forrás: Telekom, HVG

MinnerInstant

Hétezer milliárd forintot bukhat Japán azzal, hogy zárt kapuk mögött rendezik az olimpiát. A legnagyobb veszteség a turizmuson van, ami több mint mint 9 milliárd dollár veszteséget jelent. Az adott évben a rendező ország(ok) turizmusában ugyanis még tíz évvel a játékok után is érezhető az olimpia hatása, annyira szívesen járnak vissza azok, akik szurkolóként is ott voltak. Ehhez képest pedig szinte minden más tétel eltörpül:

  • Az olimpia két és fél hete alatt 90 százalékkal, 3,7 milliárd dollárral kevesebb bevétel várható, mintha telt ház lenne,
  • 6,7 milliárd dollár esik ki azzal, hogy az olimpiához köthető kulturális események és egyéb sportrendezvények közül a legtöbb elmarad,
  • A japán háztartások vásárlásai pedig 2,2 millió dollárral esnek vissza.

Forrás: HVG

MinnerInstant

Április 26 óta vezették be az iOS 14.5 frissítést, ami lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy blokkolják az ő követésüket. Az applikációk egyesével megkérdezik, hogy engedélyezi-e a felhasználó, hogy követhesse a tevékenységét az adott applikáció. Ez a Facebooknak a legnagyobb érvágás. Az alábbi képen látod, hogy mit kérdez meg a felhasználótól, mit kell kötelezően kiírnia. És ha ott rányom a felhasználó a tiltásra, ott bizony az tiltva is lesz Na, de mennyien nyomkodnak a követést mellőzésére? A Wall Street Journal riportja alapján az iPhone-osok 67%-a tiltja a követést.

Idén júniusban az iPhone-on megjelenő hirdetésekre költött összeg egyharmadával csökkent, míg Androidon az összes reklámra költött pénz tíz százalékkal nőtt. És akkor mire költik a maradék pénzt? Egyrészt egyre több cég kezdi el a TikTok reklámot (még igazi vadnyugati helyzet van ott, olcsó), másrészt szponzorált cikkeket, tartalmakat vesznek. Utóbbi információk saját gyűjtés (hova költi), körbeszondáztam több Minner vállalkozót is.

Az iOS 15 még szigorúbb dolgokat hoz, ami megnehezíti majd a követést. Például az e-mailben érkező követőkódokat is szűri.

Az Android-ra ősszel jönnek a fentiekhez hasonló blokkolások, de ott eltart jövő tavaszig, míg mindenhol lefrissül.

Fel kell kötnie a marketingeseknek a gatyát! Konverzióoptimalizálás egyre nehezebb, webáruházaknak is nehezebb lesz a marketing. Lehet ez fogja megerősíteni majd az affiliate marketinget? Most lehet majd jó alternatíva lehet. Ez a piacteremnek jó hír, amit most indítunk, tudod aminek haladását élő esettanulmányként mutatom be. Vállalkozás indítás: Piactér születik üzleti esettanulmány

Forrás: www.wsj.com, Index

MinnerInstant

Száz nap után szerdán újra felvonta a horgonyt az Ever Given konténerszállító hajó, miután a japán tulajdonosvállalat és a biztosítók megegyeztek a Szuezi-csatornát működtető hatósággal a kompenzációról. Az Ever Given márciusban hat napig vesztegelt a Szuezi-csatornában, miután megfeneklett. A több mint 200 ezer tonna kapacitású konténerszállító észak felé, a Földközi-tenger irányába indult útnak – írja az MTI.

A Szuezi-csatorna Hatóság (SCA) kezdetben 916 millió dollár kompenzációt követelt a mentési műveletekért és a kieső bevételekért, amelyet később 600, végül pedig 550 millió dollárra csökkentett. 18 300 konténer van a hajón. Egyiptom a pénzügyi kártérítésen kívül egy 75 tonnás kapacitású vontatóhajót kap az Ever Given tulajdonosától.

Forrás: Index


Megnézem a többi Instant üzleti posztot! 

Hol tart a vállalkozásod?

További friss cikkek