A monopóliumot nem szereti sem a gazdaság, sem a fogyasztói oldal, hiszen egyikre sincs kedvező hatással: ha nincs verseny a szegmensben, a monopol helyzetben lévő vállalat azt csinál, amit csak akar; olyan minőséget nyújt olyan áron, amihez kedve van. A tökéletes piaci verseny megteremtéséhez és megtartásához törvényekre van szükség, és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa most igen nagy döntés előtt áll. „Véres” időszaknak nézünk elébe?

Friss! A perek elkezdődtek, a cikk végén be is számolunk róluk!

Az utóbbi két évtizedben több – leginkább IT szektorban tevékenykedő – nagyvállalat kezdett monopol irányba elmozdulni, az egészséges piaci versenyt fokozatosan kiiktatni. Mivel ezen nagyvállalatok hatalmas tőkével és befolyással bírnak, többféleképpen kivégezhetik a piacon megjelenő, új és régi piaci szereplőket, azaz a konkurenciát: pénzzel és jogi perekkel.

Például:

• Dollármilliókért sőt milliárdokért felvásárolják a konkurens cégeket és egész egyszerűen beolvasztják őket, akár úgy, mintha sosem léteztek volna; vagy
• Olyan nagymértékű fejlesztéseket hajtanak végre, amivel egyértelmű piacvezetők lesznek, a kisebb vállalatok nem tudják tartani a lépést, csődöt jelentenek; vagy
• A különböző jogvédett (szellemi) termékek „eltulajdonítása” miatt a legjobb, legnevesebb ügyvédekkel pereskedésbe kezdenek és jogilag ellehetetlenítik a versenytársakat.
• Friss! 2022. január – elindult a per! Lásd poszt végén.

Mondhatni, hogy a Facebook, Google és Apple is ezt csinálja évek óta, azonban egyeduralmuk hamarosan véget érhet. Ugyanis, ha az amerikai törvényhozáson átmegy az új antitröszttörvény (másnéven monopol-ellenes törvény) a fent említett vállalatok nem maradhatnak egy darabban, a mostani formában.

Frissítés: Joe Biden amerikai elnök 2021. július 9-én hivatalosan is hadat üzent a big tech cégeknek: egy 72 pontból álló rendeletet írt alá, melynek célja a minél egészségesebb piaci verseny megtartása, a monopol-helyzetben lévő óriásvállalatok ellen való szigorúbb fellépés. Egy ideig még nem várható ugyan feldarabolás, de Biden továbbra is azon fog munkálkodni, hogy a jelenlegi formájukban ne működhessenek tovább a túl nagy versenyelőnnyel rendelkező óriáscégek, beleértve a big tech vállalatokat.

Nem ez lenne az első antitröszt az USA-ban – Standard Oil esete

Tudtad, hogy a ma ismert ExxonMobil, BP, Chevron olajcégek korábban a hatalmas Standard Oil vállalat részei voltak? A John D. Rockefeller és társai által alapított Standard Oil 1880-ra már az amerikai olajpiac 90%-át uralta. És mit akar az, akinek nagy hatalma van? Még több hatalmat. A versenyellenes tevékenységeik miatt 1911-ben 34 különálló cégre tépték szét a nagyvállalatot, ezek közül ma is piacvezető szerepet tölt be jónéhány. Ez volt az első alkalom, hogy az antitröszt törvény egy ilyen óriáscéget darabokra szedett szét, és nem kizárt, hogy hamarosan érkezik a második felvonás, csak ezúttal nem az olajpiacon, hanem az IT szektorban.

Google YouTube nélkül? iPhone iOS nélkül?

El tudjuk képzelni úgy a Google-t, hogy egy zenével, tutorial-lal, termékkicsomagolással kapcsolatos keresésnél nem jelenik meg egyáltalán YouTube-videó a találatok között? Vagy hogy iPhone-on nem az iOS, az Apple saját operációs rendszere fut? Tavaly decemberben már felröppent a hír, hogy több tech-óriásra mérhet nagy csapást az új törvény, most pedig komoly vizsgálatokat folytatnak az USA-ban, és nagy esély van arra, hogy a „birodalmaknak” valamilyen módon meg kell válniuk pár almárkájuktól, úgy, mint a

• Facebook kényszeresen megválhat az Instagramtól, WhatsApptól,
• a Google a YouTube-tól,
• az Apple pedig lehet búcsút inthet az Apple Music-nak, sőt, arra is van esély, hogy a telefongyártás folyamatát is külön vállalatként kell üzemeltetnie a jövőben, valamint nem értékesítheti a telefonjait saját operációs rendszerével.

Itt álljunk meg egy pillanatra!

Mi a baj azzal, ha az iPhone az Apple Music-ot javasolja streamingre? Vagy ha a Google olyan oldalakra tereli inkább a forgalmat, amihez neki is köze van? Miért ne tehetné meg? Normál helyzetben egy vállalat a saját birtokában lévő felületen azt csinál, amit akar, de mivel ezek a cégek évek óta uralják a piacot, valamint a leglátogatottabb felületekkel, szoftverekkel rendelkeznek, a kisebb versenytársaknak esélyük sincs érvényesülni mellettük.

Például, egy új iPhone vásárlásakor az iOS folyamatosan azt pusholja, hogy fizess elő az Apple Music-ra, és biztos vagyok benne, hogy ennek hatására sokan váltottak Spotify-ról. Vagy példaként hozhatom még az Android telefonokon gyárilag előretelepített Google szoftvereket. Még szép, hogy csúcsra járatják a márkát és kiaknáznak minden lehetőséget, a cég érdeke is azt diktálja.

Ezáltal természetes, hogy mindegyik óriás kifogásolja, ellenzi a törvényjavaslatot, valamint nagy erőkkel küzd a feldarabolás ellen. Többen azzal érvelnek – részben jogosan -, hogy a feldarabolás a termékük / szolgáltatásuk minőségének drasztikus csökkenését eredményezné, hiszen bizonyos, cégen belüli almárkák a vállalkozás sikerességét, piaci előnyét befolyásolják.

Mi történik a különvált márkákkal? Széna vagy szalma?

2002-ben, amikor az eBay 100%-ban felvásárolta a pénzügyi tranzakciókkal foglalkozó PayPalt, teljesen egybeolvasztották azt a márkával, még a tőzsdéről is kivezették. 2015 óta azonban ismét teljesen különálló brandként üzemelnek, mert rájöttek, hogy így sokkal gyorsabban, sokkal nagyobbat tudnak növekedni. De a Microsoft a LinkedIn felvásárlása után nem is olvasztotta egybe a két márkát, hanem meghagyta külön-külön, ezáltal az erőforrásokat is jobban tudja kezelni.

Ez a fajta különválás nem (feltétlenül) eredményez bukást vagy nagymértékű forgalomcsökkenést, ahogy a Standard Oil esete is mutatja. Sőt, a márka szétbontása új sikereket, jobb eredményeket hozhat a versenyképes piac mellett. Ha a különvált almárkákat ügyesen menedzselik – továbbá a pénz sem jelent problémát – nem csak, hogy szinten tarthatják a márkát, de magasabb bevételt, nagyobb márkaismertséget érhetnek el.

Olajipar, IT… mi lesz a következő?

Minden szektornak megvannak a maga urai, a kérdés csak az, hogy a piacon mekkorát harapnak a tortából. Ismered az AirBnB sztoriját? Tudtad, hogy 24 hozzá hasonló vállalkozást vásárolt fel csak azért, hogy lecsökkentse a piaci versenyzők számát? Azért nem tudott teljesen monopol helyzetbe kerülni, mert rajta kívül olyan erős márkák vannak még piacon, mint a Booking.com vagy a Trivago.

Bevett szokás még a startupoknál is, hogy a növekedési fázisban a befektetőktől kapott pénzt – részben befektetői nyomásra – felvásárlásokra költik, hogy a lehetséges konkurenciát kiiktassák.

Több óriásvállalat – főleg az FMCG (gyorsan mozgó háztartási cikkek) szektorban – pedig a felvásárlások mellett a saját „konkurenciáját” építette / építi ki, bár azt fontos megjegyezni, hogy a különböző márkákkal sokszor más csoportokra is céloznak.

Ezt is mondhatnánk versenyellenes viselkedésnek, de mivel több nagyvállalat van még mellettük a piacon, nem alakul ki monopólium. Persze a kisebb márkáknak így is kihívást jelent küzdeni ellenük-mellettük, akik gyakran kapnak „ellenállhatatlan ajánlatot” vagy valamilyen pert a nyakukba, ahogy azt már fent is említettem.

Hazai példa

Biztosan emlékszel, hogy nagyjából 5-6 éve milyen ádáz küzdelem folyt az apróhirdetéses oldalak között. Több milliárd forintot költöttek el ezek a cégek online-offline kampányokra, ahonnan végül a Jófogás került ki győztesként. A portál azóta milliárdos forgalmat generál évente, és ha nem is mondható monopolnak a Facebook Marketplace és társai mellett, a legnagyobb piaci részesedéssel a Jófogás rendelkezik.

Google – Apple trösztellenes per 2022

2022-ben elindult a per.

Tudod mit?! Pontokba szedem a lényeget!

• Azt már tavaly megtudhattuk, hogy óriási pénzt fizet a Google az Apple-nek, hogy alapértelmezett kereső legyen. 2021-es adatok alapján 15 milliárd dollárt fizethet, hogy a 1,5 milliárd iOS eszközt használó a Google-n keresztül indítsa kereséseit. (lásd itt)
• A hirdetési forgalma közel 10%-át költi az Apple-re a Google (!!!)
• A most indult trösztellenes perben ezt is vizsgálják, mert így torzult a verseny.
• Továbbá azt, hogy lényegében a konkurenciát felvásárolják ezek a cégek. Az Apple több mint 120 – a Google pedig több mint 247 versenytársat szerzett meg az elmúlt 22 évben. – írtam egy cikkben, hogy ugyanezt csinálta az Airbnb is (itt a cikk végén van).
• A per arra irányul, hogy feldarabolják ezeket a nagyvállalatok. Ahogy ez történt anno a Standard Oil esetében (abból lett az Exxon, Chevron…). Lásd ebben a cikkünkben: Az Apple, Google olyan sorsra juthat, mint Rockefeller olajcége? Feldarabolják őket?

Facebook törsztellenes per folytatódik 2022

• A tavalyi, korábbi törsztellenes pert a Facebook nyerte az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal szemben (FTC). Akkor azért, mert az FTC nem tudta kellően bizonyítani a vállalat monopolhelyzetét és visszaéléseit – még az Instagram és a WhatsApp felvásárlásával sem. 
• Most egy 80 beadvánnyal már statisztikákkal bizonyítja az FTC a monopólhelyzetet, a visszaéléseket. Az adatokat Comscore elemzőcég bocsátott a rendelkezésükre – és amelyeket a Facebook is használ a saját méréseihez.
• A szövetségi bíró helyt adott az újabb pernek. Amely mivel folytatása a korábbinak már gyorsított eljárás lesz.
• Ha veszít a Facebook, vagyis a Meta, akkor el kell adnia az Instagramot és a Whatsappot és semmi kapcsolódás nem lehet a cégek között. Ez történhet úgy is, hogy külön cég lesz. Viszont se adatok nem oszthatnak meg egymással, sem egyéb kapcsolat szolgáltatásuk nem lehet egymással.

Olvasnál még a nagyokról?

Nem is gondolnád, hogy mennyi márka tartozik a Louis Vuitton márka alá

Az Amazon megjelenésének hatása az európai e-kereskedelemre, gyártókra. Amazon Magyarországon?

Az IKEA tesztel! A/B teszteli az új üzleti modelljét, ötleteit. A szemünk láttára alakul…

Forrás: Gizmodo, 2022-es FB per – Leet