Vége a home officenak. Nagyvállalatok sora hívja vissza az irodába a munkavállalókat. 

Dátum

Megosztás

Az elmúlt években a távmunka jelentősen elterjedt, ami nem csak a covid, de a digitális munkavállalás, AI és egyéb IT fejlesztéseknek is felírható. Azonban most úgy tűnik, fordulóponthoz érkeztünk. Egyre több nagyvállalat hívja vissza dolgozóit az irodákba, ami komoly változásokat hozhat a munkaerőpiacon. 

Korábban írtunk már az európai éghajlat változásainak hosszútávú hatásáról, mely során a szélesebb körű szieszta bevezetése is felmerült, vagy éppen gondolhatunk a 4 napos munkaheteket tesztelő cégekről – de úgy tűnik egyik sincs kilátásban a közeljövőben…

Az Amazon vezeti a sort

Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy nemrég bejelentette, hogy 2025. január 2-től a vállalat teljes munkaidős irodai jelenlétet vár el alkalmazottaitól. Jassy a döntést a vállalati kultúra erősítésével és a hatékonyabb együttműködéssel indokolta!! 

„Amikor visszatekintünk az elmúlt öt évre, továbbra is úgy gondoljuk, hogy az irodai jelenlét előnyei jelentősek” – írta Jassy a dolgozóknak küldött memóban. 

A vezérigazgató kiemelte, hogy az irodában egyszerűbb a csapatmunka, az ötletelés és az innováció. Emellett elismerte, hogy korábban sem volt mindenki mindig az irodában, és betegség, családi vészhelyzetek vagy üzleti utak esetén továbbra is lehetséges lesz a távmunka. A memo kitért arra is, hogy a vállalat csökkenteni kívánja a menedzserek arányát, és 2025 első negyedévének végéig legalább 15%-kal növelni szeretnék az egyéni közreműködők arányát a menedzserekhez képest. Jassy létrehozott egy „Bürokratikus postaládát” is, ahová a dolgozók bejelenthetik a felesleges bürokráciát vagy folyamatokat – ami egyáltalán nem hangzik úgy, mint a méltán elhíresült “pizza day” a multi szférában, ha már cégkultúráról és csapat mentalitásról beszélünk… 

Az Amazon döntése jelentős visszhangot váltott ki, hiszen a vállalat több mint 1,5 millió alkalmazottat foglalkoztat világszerte. A bejelentés után a dolgozók egy része belső Slack-csatornákon fejezte ki nemtetszését, egyesek szerint az új politika „jelentősen szigorúbb és őrültebb”, mint a COVID előtti gyakorlat volt. 

 De, hogy hat ez a munkavállalói morálra és a munkaminőségre?

A termelékenység és munkaminőség kérdése

A globális csapatok esetében, legyen szó akár irodai, akár távmunkáról, a túlzottan teljesítményorientált kultúra könnyen azt eredményezheti, hogy a dolgozók mikromenedzseltnek érzik magukat. Ez a fajta vezetési stílus jelentősen csökkentheti a munkavállalói elkötelezettséget. A vezetőknek érdemes átgondolniuk menedzsment filozófiájukat, és a látható jelenlét helyett inkább az eredményekre összpontosítaniuk.

Korábban már mi is írtunk arról, hogy a home office megöli-e az innovációt, ugyanis több kutatás is arra mutatott rá 2020 után, hogy nem kevesebb munka lett elvégezve otthonról, hanem kevesebb kreatív ötlet és inspirációs csapatmunka született – talán értelemszerűen. Bár sok vállalat sürgeti az irodába való visszatérést, a kutatások nem támasztják alá, hogy ez növelné a termelékenységet. 

Az innováció ráadásul nem tud parancsra történni. Berendelheted a csapattagokat az irodába, de nem tudod beírni a naptárba, hogy 9:00-9:15 spontán interakció, 9:15-9:20 kreatív ötlet.” 

A BambooHR felmérése szerint mind az irodai, mind a távmunkások átlagosan munkaidejük 76%-át töltik tényleges munkavégzéssel. Érdekes módon az irodai dolgozók általában körülbelül egy órával több időt töltenek szocializációval, mint otthonról dolgozó kollégáik. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a fizikai jelenlét önmagában nem javítja a hatékonyságot, sőt akár ronthat is rajta.

Ezeket figyelembe véve egy olyan vállalati kultúrára van szükség, amely a reális eredményekre fókuszál, nem pedig a látszatra. Egy fontos mutató, hogy a HR-szakemberek 22%-a bevallottan nem rendelkezik megfelelő eszközökkel az irodába való visszatérési politikájuk sikerességének mérésére, ezért sürgősen szükség van ezen kérdések átgondolására, mielőtt tartós károk keletkeznének a vállalati kultúrában.

A lépés azonban nem egyedülálló. A Business Insider által összeállított lista szerint számos más nagyvállalat is hasonló back-to-office intézkedéseket hozott az elmúlt időszakban. Vessünk ezekre is egy pillantást.

Más vállalatok gyakorlatai

A visszahívási hullám jelentős méreteket öltött: a Business Insider listáján szereplő vállalatok összesen több millió alkalmazottat foglalkoztatnak. Az Amazon egyedül több mint 1,5 millió embert alkalmaz világszerte, a Goldman Sachsnél pedig, kb. 45 000 alkalmazottnak kellett visszatérnie teljes munkaidőben az irodába.

Apple 
2022 augusztusában az Apple vezetősége heti három napos irodai jelenlétet írt elő. Tim Cook vezérigazgató szerint a döntés célja a „személyes együttműködés” helyreállítása volt.

Goldman Sachs
Már 2022 márciusában öt napos irodai munkahetet vezetett be. David Solomon vezérigazgató 2022 októberében arról számolt be, hogy a dolgozók kb. 65%-a tartja be ezt az előírást.

Meta
2023 szeptemberében heti három napos irodai jelenlétet írt elő. A vállalat napi szinten követi a dolgozók jelenlétét, és a nem megfelelés akár elbocsátáshoz is vezethet.

IBM
A menedzsereknek heti három napot kell az irodában tölteniük, és 50 mérföldes körzetben kell lakniuk egy IBM irodától vagy ügyfélhelyszíntől.

A döntések indoklása változatos, de általában a következő érvek jelennek meg:

  • A vállalati kultúra erősítése
  • Hatékonyabb együttműködés és innováció
  • Jobb tanulási és mentorálási lehetőségek
  • A csapatszellem fejlesztése
  • Munkavállalói reakciók

A fentiek tekintetében azért érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a hazai vállalatok hogyan kezelik ezt, ugyanis itthon senki sem hirdeti, de több helyen is elkezdték visszahívni az embereket az irodába, miközben nagyvállalatok 4 napos munkaheteket teszteltek, majd mondtak le róla. Ugye, Telekom és Libri? Míg ez előbbi azért hagyta el az ötletet, mert a modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra, úgy az utóbbi azért, mert inkább egyenlőbb és kiegyensúlyozottabb terhelést jelentő módszerrel kívánja a munkavállalók rugalmas munkavégzését biztosítani. Ez pedig hibrid munkavégzési lehetőséget jelent a módszer bevezetésére alkalmas munkakörökben.

Értelemszerűen, ezek a modellek nagyban függnek attól, hogy milyen munkakörök vannak és hogyan oszlanak el egy cégen belül, azonban talán még fontosabb az, hogy a cégen belüli munkafolyamatok megengedik-e azt, hogy a munka továbbra is utánkövethető, ellenőrizhető legyen – vagy csupán alibi folyamatok vannak, amit aztán mikromenedzsmenttel hiánypótlunk…

#minner Az előző bekezdésben hivatkozott cikkünkben írtunk arról, hogy a Minnernél több módszerünk is van arra, hogy a csapatot flowban tartsuk és kreatívan közelítsük meg a projekteket, akár irodai, akár távmunkáról van szó. Hat hetente kreatív hetet tartunk, amit az ötleteink megvitatására és új projektek kitervelésésre használunk, illetve tartunk közös workshop napokat, amikor egymással beszéljük át a saját, éppen folyamatban lévő projektjeinket, közösen megvitatva, hogyan, merre, mit lehetne még azzal kezdeni, hogy szuperebb legyen. Bár a Milán eleinte félt, hogy innen a messzi Pécsről nem fogom magam a csapat tagjának érezni, ezek a közösségépítő módszerek egyértelműen segítenek, mind nekem, mind neki!

Tudtad? Amerikában figyeltek fel egy érdekes jelenségre: 2021 óta folyamatosan nőtt az elbocsátások száma főleg az IT, mérnöki területeken, ám ez nem okozta a munkanélküliségi ráta megugrását. Elemzők szerint ennek oka, hogy már a magasabb végzettségűek, szellemi munkások között népszerű lett a másodállás. Sokan úgy kaptak dupla fizetést így, hogy egyik és másik munkahelyükről is csíptek le munkaórát.
Ez az egyik oldala, ami a kőkemény kapitalista verzió. A másik oldal, ami inkább ráerősít a Minneren már korábban bemutatott trendekre, hogy az irodai területen, tudásmunkások között egyre több lesz az, aki több munkát is vállal egyszerre. GIG economy, vagy itthon lehetne hívni hakni gazdaságnak is, de ez kicsit furcsán hangzik. 

Lesznek következmények?

Bár ez nem tűnik elsőre egyértelműnek, a visszahívási hullám jelentős hatással lehet a munkaerőpiacra: 

  • Egyrészt megnövekedhet a fluktuáció azoknál a vállalatoknál, amelyek szigorú irodai jelenlétet követelnek meg
  • Ezért a rugalmasabb munkakörnyezetet kínáló cégek vonzóbbá válhatnak a munkavállalók számára 
  • Miközben a nagyvárosok ingatlanpiacára is hatással lehet a változás, mivel sokan költöztek távolabbra a pandémia alatt

Összességében úgy tűnik, hogy a nagyvállalatok és a munkavállalók között egyfajta erőpróba alakul ki. A következő hónapok és évek fogják megmutatni, hogy mely modellek bizonyulnak hosszú távon sikeresnek, és hogyan alakul át a munkavégzés kultúrája a 2020-as évek közepére, végére.

Fotó: Envato Unlimited

Olvasnál még a témában?

Kertvéllesy András
Kertvéllesy András
Négy ország felsőoktatási intézményeiben, három nyelven tanultam írni és olvasni. Hiszem, hogy a világ megismerésére az egyik legjobb módszer a színháztörténet és az önreflexió. Analitikus típus vagyok: szeretek többet gondolkozni, mint amennyi időbe kerül azt elmondani – remélem, hogy a Minneren, pont emiatt kerültök majd előnybe.