Imádok felfedezni valamit! Főleg azt, hogy eddig még erre senki nem figyelt fel. Ezért is vagy itt a Minneren, mert én nem másolok, én adaptálok, tovább gondolok és keresem az összefüggéseket, amire más nem figyelt fel. Így történt most is. Még tavaly ősszel ugrottam fejest a Kék Óceán stratégiáról szóló anyagokba, könyvekbe. És egy ponton érdekes dologra lettem figyelmes.

Márkaépítés és a Kék Óceán stratégia kapcsolatára

Miről szól a márkaépítés? Az egyik fontos eleme, hogy a márkaépítésünk alapja, hogy különbözünk a versenytársaktól, a vásárlók mi alapján tudnak minket megkülönböztetni a többiektől. A Kék Óceán stratégia fő vonala is ez. Az, hogy merjük felrúgni az iparági sztenderdeket, merjünk különbözőek lenni. Lássuk mi mi ez a Kék Ócean!

A Kék Óceán stratégia – szerezd be a könyvet is majd!

A márkaépítésed kialakításához elengedhetetlen beszerezned a Kék Ócean stratéga könyvek valamelyikét.

  • A könyv első része a: Kék óceán stratégia (W. Chan Kim – Renée Mauborgne), már nagyon nehezen beszerezhető itthon (lobbizok közben érte).
  • A második része viszont szinte elég is ahhoz, ami nekünk kell és könnyen beszerezhető. Annak címe: Kék óceán váltás (Renée Mauborgne, W. Chan Kim)

Kék és Vörös óceán közötti különbség:
A vörös óceán, amibe egy átlagos cég van jelenleg. Árverseny, konkurencia harc, egy célcsoportra lőnek…
A Kék Óceán azt jelenti, hogy:

  • A kék óceán üzleti modell lényege, hogy nem a versenytársakat kell figyelni, hanem azt, mivel lehetne a nem-fogyasztókat is a termékre rávenni. Új kereslet teremtése vagy értékinnováció.
  • Új piacokat fedezel fel, amiket a versenytársaid még nem szolgálnak ki – ezt úgy éred el, hogy nem csak a vevőid problémáit, igényeit kutatod, hanem szélesebb körben megnézed, hogy mit tudnál még kiszolgálni, mire tudsz megoldást.
    Most mondok egy fura párhozamot is: A Maffialeckék c. könyvben volt a következő tipp (egy maffiozótól), ami egy picit ide illik: Nézzünk csak körül a környezetünkben, és keressük a kihasználatlan, de hasznot hajtó üzleteket, munkákat, amelyeket mások fintorogva elutasítanak, piacokat, amelyeket a többi cég meg sem próbál elérni – lehetőségek garmadáját fogjuk találni mindenütt. – Amerikában nem véletlen ők viszik még mindig több helyen is a szemétszállítást. A legviccesebb, hogy a maffia jobban megszervezi, mint az előtte lévő cégek, vagy maga az állam.
  • vagy az iparági problémákat teljesen átfogalmazod és kiiktatod,
  • tehát új keresletet kielégíteni, vagy a meglévő piaci igényeket teljesen felforgatva elégítjük ki.
  • A cél továbbá az, hogy bár vannak konkurenciáink, de nem árversenyben vagyunk.
  • A Kék Óceán stratégia könyvben szinte minden példánál látható, hogy az üzleti modelljük, termék portfóliójuk és célcsoportjuk átalakítása eredménye a márkaépítés is.

Kérdések, amiket fel kell tenned a Kék Óceán értékinnovációdban: 

Milyen értékeket, dolgokat lehet a cégedben, vagy iparágadban

  • eltörölni (egyszerűen az a dolog nem kell)
  • csökkenteni (pl. erőforrásokat)
  • növelni (pl. termékportfólió)
  • létrehozni (pl. új piacot találni)

Hogyan használd a fenti kérdéseket? Ülj le, vegyél elő egy papírt és kezd el leírni mit kell tudni a piacodról, vevőidről, milyen tevékenységeket végeztek a cégnél… mindent amit csak tudsz! És kezd el mindegyiknél feltenni a fenti kérdéseket!

Néhány példa olyan értékinnovációra, ami gyökeresen megváltoztatta a cégek működését, sőt profitabillitását és a márkájukat (vagyis segítette a brandépítésüket):

  • Ford vs General Motors (GM)
    A GM 1926 környékén felfigyelt rá, hogy a Ford csak fekete autókat gyárt, míg a fogyasztók szeretnének színes autókat is. Ezt lekutatták és ezzel olyan piaci szegmenst is megszereztek, akik addig vaciláltak az autóvásárlással. Tehát színes autók gyártásába kezdett. Ó te jó ég! Mennyire egyszerű! 1926-tól 1950-ig Évi 2 millióról évi 7 millióra nőtt a gyártott gépkocsi-darabszám a GM-nél. Továbbá 20%-ról 50%-ra növelte a piaci részesedését, míg a Ford ez idő alatt mélyrepülésbe került.
  • Dell vs IBM
    A Dell megvizsgálta a piacot és egy nagy problémára lett figyelmes. A szektorban a bevett szokás az volt, hogy 10-15 napos szállítási idővel viszik ki a számítógépeket, számítástechnikai eszközöket a boltokba. Kidolgoztál, hogy tudják  kevesebb napra lecsökkenteni ezt. Rájöttek és 4 napos szállítási idővel dolgoztak, ami bár azt jelentette, hogy növelni kellett a logisztikai központjaik számát, de sokkal gyorsabb készletforgást tudtak elérni és a boltok is az ő termékeiket ajánlották (tehát itt a disztribúció problémájára, a boltok problémájára találtak megoldást). A Dell ezzel 1995 és 2003 között 2%-ról 30%-ra nőtt a piaci részesedését.

Konklúzió, összegzés

Látod milyen apró változtatások mennyire meg tudták növelni a cég sikerét. És ezek mind hozzásegítették őket a márkaépítésükhöz, mivel a fogyasztókat sokkal jobban kiszolgálták, jobb élményt kaptak. Ahogy már korábban is rávilágítottam a márkaépítésedben a termék és a fogyasztó áll a középpontban. Nem a te arculati elemeid. Hiába a jó megjelenés, márkakommunikáció, marketing, ha az üzleti modelledre, termékeidre nem fektetsz hangsúlyt, sőt nem oda allokálod a több erőforrást. Tehát Kék Óceán stratégia, értékinnováció, visszatérő vevők!

Kapcsolódó cikkek:

Fotó: Envato License

Gyere és nézd meg a Befektetőkereső show döntőjét! Nézőként is tudsz jönni! Ezt látnod kell élőben! Június 21. 14:30-19:30 között. 15 csapat, 10+ befektető, több 100 millió forint Kattints ide!