Imádok felfedezni valamit! Főleg azt, hogy eddig még erre senki nem figyelt fel. Ezért is vagy itt a Minneren, mert én nem másolok, én adaptálok, továbbgondolok és keresem az összefüggéseket, amire más nem figyelt fel. Így történt most is. Még tavaly ősszel ugrottam fejest a Kék Óceán stratégiáról szóló anyagokba, könyvekbe. És egy ponton érdekes dologra lettem figyelmes.

Márkaépítés és a Kék Óceán stratégia kapcsolata

Miről szól a márkaépítés? Az egyik fontos eleme, hogy a márkaépítésünk alapja, hogy különbözünk a versenytársaktól, a vásárlók mi alapján tudnak minket megkülönböztetni a többiektől. A Kék Óceán stratégia fő vonala is ez. Az, hogy merjük felrúgni az iparági sztenderdeket, merjünk különbözőek lenni. Lássuk, mi az a Kék Óceán!

A Kék Óceán stratégia – szerezd be a könyvet is majd!

A márkaépítésed kialakításához elengedhetetlen beszerezned a Kék Óceán stratégia könyvek valamelyikét.

• A könyv első része a: Kék óceán stratégia (W. Chan Kim – Renée Mauborgne), már nagyon nehezen beszerezhető itthon (lobbizok közben érte).
• A második része viszont szinte elég is ahhoz, ami nekünk kell és könnyen beszerezhető. Annak címe: Kék óceán váltás (Renée Mauborgne, W. Chan Kim)

Kék és Vörös óceán közötti különbség:
A vörös óceán, amiben egy átlagos cég van jelenleg. Árverseny, konkurencia harc, egy célcsoportra lőnek…
A Kék Óceán azt jelenti, hogy:

• A kék óceán üzleti modell lényege, hogy nem a versenytársakat kell figyelni, hanem azt, mivel lehetne a nem-fogyasztókat is a termékre rávenni. Új kereslet teremtése vagy értékinnováció.
• Új piacokat fedezel fel, amiket a versenytársaid még nem szolgálnak ki – ezt úgy éred el, hogy nem csak a vevőid problémáit, igényeit kutatod, hanem szélesebb körben megnézed, hogy mit tudnál még kiszolgálni, mire tudsz megoldást.
  Most mondok egy érdekes párhozamot is: a Maffialeckék c. könyvben volt a következő tipp (egy maffiózótól), ami egy picit ide illik. Nézzünk csak körül a környezetünkben, és keressük a kihasználatlan, de hasznot hajtó üzleteket, munkákat, amelyeket mások fintorogva elutasítanak, piacokat, amelyeket a többi cég meg sem próbál elérni – lehetőségek garmadáját fogjuk találni mindenütt. Amerikában nem véletlen ők viszik még mindig több helyen is a szemétszállítást. A legviccesebb, hogy a maffia jobban megszervezi, mint az előtte lévő cégek, vagy maga az állam.
• Vagy az iparági problémákat teljesen átfogalmazod és kiiktatod,
• tehát új keresletet kell kielégíteni, vagy a meglévő piaci igényeket teljesen felforgatva elégítjük ki.
• A cél továbbá az, hogy bár vannak konkurenciáink, de nem árversenyben vagyunk.
• A Kék Óceán stratégia könyvben szinte minden példánál látható, hogy az üzleti modelljük, termék portfóliójuk és célcsoportjuk átalakításának eredménye a márkaépítés is.

Kérdések, amiket fel kell tenned a Kék Óceán értékinnovációdban: 

Milyen értékeket, dolgokat lehet a cégedben, vagy iparágadban

• eltörölni (egyszerűen az a dolog nem kell)
• csökkenteni (pl. erőforrásokat)
• növelni (pl. termékportfólió)
• létrehozni (pl. új piacot találni)

Hogyan használd a fenti kérdéseket? Ülj le, vegyél elő egy papírt és kezdd el leírni, mit kell tudni a piacodról, vevőidről, milyen tevékenységeket végeztek a cégnél… mindent, amit csak tudsz! És kezdd el mindegyiknél feltenni a fenti kérdéseket!

Néhány példa olyan értékinnovációra, ami gyökeresen megváltoztatta a cégek működését, sőt profitabilitását és a márkájukat (vagyis segítette a brandépítésüket):

• Ford vs General Motors (GM)
  A GM 1926 környékén felfigyelt rá, hogy a Ford csak fekete autókat gyárt, míg a fogyasztók szeretnének színes autókat is. Ezt lekutatták és ezzel olyan piaci szegmenst is megszereztek, akik addig vacilláltak az autóvásárlással. Tehát színes autók gyártásába kezdett. Ó, te jó ég! Mennyire egyszerű! 1926-tól 1950-ig évi 2 millióról évi 7 millióra nőtt a gyártott gépkocsi-darabszám a GM-nél. Továbbá 20%-ról 50%-ra növelte a piaci részesedését, míg a Ford ez idő alatt mélyrepülésbe került.
• Dell vs IBM
  A Dell megvizsgálta a piacot és egy nagy problémára lett figyelmes. A szektorban a bevett szokás az volt, hogy 10-15 napos szállítási idővel viszik ki a számítógépeket, számítástechnikai eszközöket a boltokba. Kidolgoztál, hogy tudják kevesebb napra lecsökkenteni ezt. Rájöttek és 4 napos szállítási idővel dolgoztak, ami bár azt jelentette, hogy növelni kellett a logisztikai központjaik számát, de sokkal gyorsabb készletforgást tudtak elérni és a boltok is az ő termékeiket ajánlották (tehát itt a disztribúció problémájára, a boltok problémájára találtak megoldást). A Dell ezzel 1995 és 2003 között 2%-ról 30%-ra növelte a piaci részesedését.
• A Te céged példája ide kerül! Gyere el a Minner márkaépítés előadására, ahonnan hazaviszed a saját csekklistádat, márkaépítés receptedet.
  • Budapest (12.02.),
  • Debrecen (12.11),
  • Szeged (12. 04). helyszínen is lesz előadás + a csekklista!

Konklúzió, összegzés

Látod, milyen apró változtatások mennyire meg tudták növelni a cég sikerét. És ezek mind hozzásegítették őket a márkaépítésükhöz, mivel a fogyasztókat sokkal jobban kiszolgálták, jobb élményt kaptak. Ahogy már korábban is rávilágítottam, a márkaépítésedben a termék és a fogyasztó áll a középpontban. Nem a te arculati elemeid. Hiába a jó megjelenés, márkakommunikáció, marketing, ha az üzleti modelledre, termékeidre nem fektetsz hangsúlyt, sőt nem oda allokálod a többi erőforrást. Tehát Kék Óceán stratégia, értékinnováció, visszatérő vevők!

Kapcsolódó cikkek:

• 15 tény márkaépítéssel kapcsolatban. Statisztikák, számok, adatok
• Márkaépítés lépései, folyamatai. Brandépítés hozza el a céged következő szárnyalását!
• Még több vevő kell! Még jobb marketingre van szükségem! Mit csináljak?
• Amit nem mond el a márkaépítő szakértőd, marketing tanácsadód a brandépítésről

Fotó: Envato License