Hadd kezdjem egy őszinte kérdéssel: hányszor érezted már úgy, hogy sosem leszel elég jó vezető? Hogy mindig van valaki, aki jobban csinálja: legyen az a Milán, a Sárospataki Albert, egy konkurensed, mindegy. De van a szemed előtt valaki, aki miatt nyomás alatt vagy, hogy márpedig hozzá képest én nem vagyok elég jó…

Na, akkor most jó hírem van: lehet, hogy teljesen feleslegesen görcsölsz.

A válság-vezetés ma már a norma – mondja Tierney Remick, a Korn Ferry szakértője. És ebben a folyamatos tűzoltásban, ahol egyszerre kell kezelned az AI forradalmat, a gazdasági bizonytalanságokat meg a munkavállalói elvárásokat, könnyen belesétálhatsz abba a csapdába, hogy mindent tökéletesen akarsz csinálni.

De mi van, ha azt mondom: nem kell? 

A szuperhős vezető csapdája

Michael Skapinker, a Financial Times újságírója nemrég írt egy provokatív cikket arról, hogy a vezetőknek néha elég, ha csak “pont jók”. Ez nem valami modern lezserség. A koncepció Donald Winnicott brit gyermekpszichológustól származik, aki még a második világháború alatt fedezte fel, hogy a szülőknek nem kell tökéletesnek lenniük, elég ha csak “elég jók”.

Winnicott rájött valamire, ami a mai vezetőkre is igaz:

ha mindent megoldasz a gyereked (vagy a munkatársaid) helyett, sosem tanulnak meg önállóan boldogulni

A „pont elég jó” szülő biztosítja a biztonságot és támogatást, de hagyja, hogy a gyerek szembesüljön az élet nehézségeivel. Na mármost, mielőtt felháborodnál, hogy „de hát én nem vagyok a munkatársaim apja/anyja”… várj még egy kicsit!

A magyar valóság: amikor nincs időd szuperhősnek lenni

#kutatás Hideg számok: A Minneren korábban írtunk arról, hogy a cégvezetők munkaidejük 32%-ában foglalkoznak stratégiai dolgokkal, 68%-ában pedig operatív tevékenységet végeznek. A cikkünk címe ilyen szempontból nagyon is leíró: Vezesd a céged, ne csak dolgozz benne! És ez még az optimista becslés, a megtorpanó cégeknél ez az arány 5-10% vs 90-95%. 

Szóval miközben a vezetői könyvek arról papolnak, hogy légy transformatív leader meg change agent, te közben azon agyalsz, hogy:

• Ki fogja holnap kiszállítani azt a rohadt rendelést
• Honnan szerzel pénzt a hónap végéig
• Miért mondott fel megint a legjobb embered
• És hogy a fenébe fogod mindezt túlélni

De az épp elég jó vezető nem is a: top-down, command-and-control, aki gyakran brutális döntéshozó. Nem a mindenkit kiszolgáló népszerűséghajhász, aki képtelen kemény döntéseket hozni. Hanem, aki képes felszívni, átgondolni és reagálni a szervezet szorongásaira, aki beállítja a paramétereket és elmagyarázza az utat, de hagyja a csapatot dolgozni azon, hogyan érjék el a célt.

Ahogy Skapinker fogalmaz: A jó eleget teljesítő főnökök megengedik a munkatársaiknak, hogy saját hozzájárulásukat tegyék a válság megoldásához, hogy javaslatokat tegyenek vagy megnyugtassák az ügyfeleket.

A “pont jó” filozófia 3 aranyszabálya

Nem kell mindent tudnod. Fogadd el, hogy vannak dolgok, amikhez nem értesz. És ez oké. A mai üzleti környezet rendkívül gyorsan változik. Nem a tökéletesen felkészült, mindentudó vezetők nyernek, hanem azok, akik képesek megtalálni a releváns információkat, hatékonyan bevonni a szakértőket, és jó döntéseket hozni bizonytalan helyzetben is. Olvass tovább ebben a témában: https://minner.hu/uj-vezetok-uj-kihivasok-miert-nem-kell-mindent-tudnunk-kutatas/

A tökéletesség a jó ellensége. Amíg te a tökéletes stratégián dolgozol, a versenytársad már a „csak elég jó” megoldással szerzi meg az ügyfeleidet. Ahogy a Mi a sikeres vezető titka? cikkünkben is írtuk: Az innováció során rengeteg sikertelen próbálkozást követően születik meg az átütő felfedezés.

A kultúra fontosabb, mint a kontroll. A kultúrájukat aktívan menedzselő vállalatok 40%-kal magasabb munkavállalói megtartással büszkélkedhetnek: https://minner.hu/cegfejlesztesi-otletek-9-munkaszervezes-digitalis-feladatkezeloben-trello-monday/ Szóval ahelyett, hogy mindent mikromenedzselni próbálnál, építs olyan kultúrát, ahol a munkatársak maguktól is jól dolgoznak. 

És persze, Milán is azt mondja, hogy ez a legnehezebb: “cégvezetőként mondom, hogy nem minden munkavállaló alkalmas az önálló munkavégzésre. De tény az is, hogy vezetőként nem a legjobb eszköztárral állunk a napnak. Tehát sok esetben hiányzik a gyakorlat, módszertanok amivel az elég jó szintet is elérheti az ember. Hát, hol tanultuk volna?“

És amikor legközelebb azon görcsölsz, hogy nem vagy elég jó vezető, állj meg egy percre. Tedd fel a kérdést: tényleg nem vagy elég jó? Vagy csak a tökéletesség illúzióját kergeted, miközben a lényeg már rég a kezedben van? Mert a végén nem az számít, hogy tökéletes voltál-e. Hanem hogy elég jó voltál-e ahhoz, hogy a céged növekedjen, a csapatod fejlődjön. És ez, higgy nekem, több mint elég. Sőt, néha pont ez a tökéletes.

A másik véglet: NOKIA

Amikor a “pont jó” már tényleg nem elég.

Ezt azért hozom be ide, mert nem szeretném, ha félreértenétek: a fejlődésben megállni, a legjobbnak akarni lenni igenis fontos. Csak az önemésztésnek nincs értelme. Igen, van az amikor elég jónak lenni nem elég. Ezt látjuk ez esetben is.

2013-ban, amikor a Nokia bejelentette, hogy eladja mobiltelefon-üzletágát a Microsoftnak, Stephen Elop vezérigazgató ezt mondta:

We didn’t do anything wrong, but somehow, we lost

Vagyis: nem csináltunk semmi rosszat és mégis veszítettünk. A Nokia 1987-től a mobiltelefon-ipar meghatározó szereplője volt. Ki ne emlékezne a legendás Nokia 6210-re? Kibírta az egész hetet egy töltéssel, és ha leejtették két méter magasból, maximum a padló sérült meg. De mi történt?

A siker csapdájába estek.

A Nokia egy ponton arról volt híres az iparágban, hogy arrogánsak voltak és nem voltak hajlandók tanulni a külvilágtól: „Mi vagyunk a Nokia, nálunk van minden mérnöki tudás!” Összekeverték a „tudást” a „tanulással”. A mai felgyorsult világban már nem a „tudás” számít. A piaci dinamika, a technológia és a szabályozások olyan gyorsan változnak, hogy a régi tudás egyre kevesebbet ér. Sőt, néha kifejezetten hátráltat. A tanulási képesség már nem opció: túlélési kérdés. 

Ehhez a legjobb, ha elolvassátok a diszruptív innovációról szóló cikkünket, amiben az AI-tech innovációján/piaci rombolásán keresztül tárgyaljuk a folyamatos fejlődés és tanulás lehetőségeit: https://minner.hu/hogyan-dontotte-meg-a-chatgpt-az-online-oktatast-diszruptiv-innovacio/ 

Hol van akkor az egyensúly? Jogos kérdés. Ez a vállalkozói késélen táncolás. Arra figyelj, hogy:

• Nem kell tökéletesnek lenned. De nem is állhatsz meg.
• Nem kell mindent tudnod. De tanulnod kell folyamatosan.
• Nem kell mindent kontrollálnod. De figyelned kell a jeleket.

Mert a végén nem az számít, hogy tökéletes voltál-e, vagy hogy nem csináltál semmi rosszat. Hanem hogy elég gyorsan tanultál és alkalmazkodtál-e ahhoz, hogy a játékban maradj.

Olvass tovább a témában!

• Unod a vállalkozásodat? Miért van ez? Vállalkozói kiégés, fáradtság
• Jó ötlet, jó menedzsment, jó terv. Ez kell a sikerhez!
• A sikeres vállalkozók naptára. Ez a cégvezetők munkája hétfőtől péntekig
• A FÓKUSZNAK nincs többes száma. A sikeres cégvezetők tudják! De van itt még valami!

Forrás:
Financial Times, McKinsey, MIT, Minner

Fotó:
Envato License